Helyszíni mintavétel szabályai:
Talajszelvényt kell feltárni eltérő talajfoltonként, de 10 hektáronként mindenképpen. A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből mintát kell venni. Az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon kijelölt úgynevezett „jellemző talajszelvényből” (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvényből) bolygatatlan talajmintát kell gyűjteni.
Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-ként átlagmintavétel szükséges a 0–25 cm-es talajrétegből, injektálás esetén 25–60 cm-ből is.
Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 hektáronként egy, ha 3–1,5 m-en belül elérhető, akkor 50 hektáronként két vízmintát kell venni.
Laboratóriumi vizsgálatok:
A talaj, a szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálatát a külön jogszabály írja elő.
a) talajminták laboratóriumi vizsgálata
aa) minden esetben vizsgálandó az összes szelvénymintából:
– kémhatás pH(H2O),
– humusztartalom (%),
– összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),
– vízben oldott összes só,
– kötöttségi szám (KA)
ab) jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:
– térfogattömeg (kivéve víztelenített szennyvíziszap),
– pF sor (méréssel vagy számítással) szennyvíz és folyékony szennyvíziszap kijuttatás esetében,
– báziscsere vizsgálat,
– mechanikai összetétel
ac) minden esetben vizsgálandó az átlagmintákból:
– a külön 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben meghatározott toxikus elem tartalom a 0–25 cm-es talajrétegből, injektálásos technológia alkalmazása esetén a 25–60 cm-es rétegből is,
– felvehető tápanyagtartalom a 0–25 cm-es rétegből vett talajmintákból, injektálásos technológia alkalmazása esetén a 25–60 cm-es rétegből is (P2O5, K2O, Mg, NO3+NO2 – nitrogén)
– a külön jogszabályban meghatározott talajtoxicitás-vizsgálat a 0–25 cm-es rétegből
ad) szakmailag indokolt esetben:
– 1 : 5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel,
ae) számítással meghatározott paraméterek (kivéve víztelenített szennyvíziszap felhasználása esetén):
– összporozitás,
– differenciált porozitás,
– levegőkapacitás,
– relatív levegőtartalom,
– víz-levegő arány,
– vízháztartási mérleg,
– sóforgalmi számítások,
– kritikus talajvízszint meghatározása.
b) talajvíz minták laboratóriumi vizsgálata:
– pH, vezetőképesség, KOI, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, NH4+, CO32–, HCO3–, Cl, SO4, NO3 +NO2– nitrogén, toxikus elemek.
c) szennyvíz, szennyvíziszap minták laboratóriumi vizsgálata a külön jogszabály szerint történik.
Tartalmi követelmények
A tervnek tartalmazni kell
– a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához a talajtani alkalmasság megállapítását, feltételek meghatározását,
– a szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálati paramétereinek elemzését,
– a talajterhelés meghatározását (kijuttatási technológia), a külön 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,
– a felhasználható szennyvíz, szennyvíziszap mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyagigénye, valamint a szennyvíz, szennyvíziszap beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,
– javaslatot a kiegészítő tápanyag-kijuttatásra,
– szennyvíz, szennyvíziszap felhasználás feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a külön 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírt várakozási időkre, védőtávolságokra,
– a területen esetleg jelentkező káros folyamatok előrejelzését, javaslatot azok megelőzésére (közegészségügyi és környezetvédelmi védőtávolságok megjelenítése, várakozási idők),
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre, stb.),
– javaslatot az ellenőrzés idejének, gyakoriságának meghatározására, a külön jogszabályban meghatározottaktól eltérő esetben,
– indokolt esetben a vízháztartási mérleget,
– a terület felszín alatti víz viszonyainak bemutatását:
= a talajvíz mélységét a terepszinthez viszonyítva;
= a talajvíz minőségét;
= a területnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti sérülékenységi kategóriáját;
= a terület érintettségét a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti vízbázis védőterületek valamelyikével.
Mellékletként csatolni kell:
– 1:10 000 méretarányú talajtérképet,
– a felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot,
– vízgazdálkodási tulajdonságokat tartalmazó kartogramot (indokolt esetben),
– talajvíz kartogramot (indokolt esetben).
Kapcsolódó jogszabályok:
(forrás: njt.hu)
90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól