 |
Talajvédelmi terv készítése hígtrágya termőföldön történő felhasználásáhozHígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is. |
A hígtrágya felhasználását kizáró okok:
Talajtani, domborzati tényezők:
– 60 cm-nél sekélyebb termőréteg,
– az átlagos talajvízszint 150 cm-nél közelebb helyezkedik el a talajfelszínhez,
– esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtő, vagy ellenesésekkel tarkított terület,
– felületi öntözés esetén 5%-nál meredekebb lejtő,
– csúszócsöves (csőfüggönyös) technológia alkalmazása esetén 12%-nál meredekebb lejtő,
– injektálásos technológia alkalmazása esetén 17%-nál meredekebb lejtő.
Tilos hígtrágya felhasználása továbbá:
– vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajon,
– állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
– egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban,
– közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken.
Közegészségügyi védőtávolságok
a) felületi hígtrágya kijuttatás esetén:
300 m lakott területtől, (legalább 5 lakóház együttese), egészségügyi intézménytől
élelmiszeripari üzemtől 300 m
országos közutaktól 10 m
tanyától 50 m
b) esőztető öntözési mód esetén:
lakott területtől (legalább 5 lakóház együttese), egészségügyi intézménytől 500 m
élelmiszeripari üzemtől, állattartó teleptől 500 m
gyorsforgalmi utaktól (autópálya, autóút) és közlekedési főutaktól (első- és másodrendű főút) 200 m
alacsonyabb rendű közutaktól (mellékút) 100 m
tanyától 100 m
c) injektálásos technológia alkalmazása esetén:
gyorsforgalmi utaktól, közlekedési főutaktól, illetve tanyától 10 m védőtávolságot kell tartani.
Minden egyéb esetben 100 m védőtávolság figyelembevétele indokolt.
Hígtrágya felszín alatti vízbázisok területén, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védőterületén külön 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet rendelkezései szerint használható fel. NATURA 2000 gyepterületen hígtrágya a külön jogszabály rendelkezése szerint nem juttatható ki.
Legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával állategészségügyi okokból nem engedélyezett, kivéve, ha azt a külön 41/1997. (V. 28.) FM rendeletben foglaltak lehetővé teszik.
A terv elkészítésénél a felszíni, illetve a felszín alatti vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében a külön 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet meghatározottakat is figyelembe kell venni.
A hígtrágya használatát korlátozó egyéb tényezők:
– a külön 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, illetve 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet feltüntetett nitrátérzékeny területeken kívül a kijuttatott N mennyisége – talaj nitrogénszolgáltató képességét figyelembe véve – legfeljebb 200 kg/ha/év lehet.
– hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év, a foszfor hatóanyag mennyisége pedig 150 kg/ha/év,
– közegészségügyi várakozási idők:
= nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,
= gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető és betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,
= szántóföldi növények, rét, legelő öntözését a betakarítás – valamint a külön 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szerint a legeltetés kezdete – előtt 30 nappal be kell fejezni,
= fásított területek várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.
Helyszíni mintavétel szabályai:
A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervhez a helyszíni mintavétel pontjait úgy kell kiválasztani, hogy azok jellemezzék a területet talajtanilag, de feltárják a veszélyeztetett így különösen a mélyebb fekvésű, összefolyással veszélyeztetett, telep közeli talajfoltokat.
Táblánként, de legalább 25 hektáronként 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységből rétegenként 1-1 talajmintát kell venni. Az eltérő talajtani paraméterekkel rendelkező foltokból, de legalább 50 ha-onként a jellemző ásott talajszelvényből 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységből 1-1 talajmintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy jellemző szelvény feltárása szükséges.
50 ha-onként nitrátérzékeny területen 5 méteren, nem nitrátérzékeny területen 2 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy talajvíz minta vétele szükséges.
Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0–30 cm-es talajrétegből.
A felhasználásra kerülő hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni.
Laboratóriumi vizsgálatok:
a) talajminták laboratóriumi vizsgálata
aa) 25 ha-onkénti rétegmintákból minden esetben vizsgálandó paraméterek:
– kémhatás pH(H2O),
– kötöttségi szám (KA),
– humusztartalom (%),
– NO3 + NO2 – nitrogén,
– összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),
– vízben oldható összes sótartalom %,
ab) a jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:
– mechanikai összetétel és térfogattömeg vizsgálat,
– 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett),
– báziscsere vizsgálat,
ac) az átlagmintákból elvégzendő vizsgálatok
– tápanyag-vizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3 vagy hidrolitosaciditás, – NO3 + NO2 nitrogén, K2O, P2O5, Na, Mg, SO42-, Cu, Zn, Mn),
ad) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek:
– kritikus talajvízszint meghatározása,
– sómaximum mélysége,
– sóforgalmi számítások,
ae) számítással meghatározott paraméterek:
– összporozitás,
– differenciált porozitás,
– levegő kapacitás,
– relatív levegő tartalom,
– víz-levegő arány,
– pF sor.
b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata:
– össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.
c) talajvíz laboratóriumi vizsgálata:
– általános vízkémiai vizsgálat (pH, összes oldott anyag, vezetőképesség Cl–, CO32-, HCO3-, SO42-, NO3–, PO43, NH4+, K, Ca, Mg, Na, Na%, Mg%, fenolftalein lúgosság, szóda egyenérték).
Tartalmi követelmények:
A tervnek tartalmazni kell
– az állattartó telepre vonatkozó információk felsorolását: telep azonosító adatai, név, cím, regisztrációs szám, a keletkező hígtrágya mennyisége m3/év, valamint a hígtrágyára vonatkozó egyéb információk,
– a külön rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,
– a hígtrágya és a talajvizsgálati eredmények értékelését,
– a hígtrágya kijuttatás feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási időkre, védőtávolságokra,
– a felhasználható hígtrágya mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,
– nitrátérzékeny területen a dózisszámítások és a trágyakijuttatás esetében a külön jogszabályban meghatározottakat kell érvényesíteni,
– javaslatot a szükséges tápanyag kiegészítésre,
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (kémiai talajjavítás, mélylazítás stb.).
Mellékletként csatolni kell:
– hígtrágya felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot a felhasználható hígtrágya mennyiségek szerinti lehatárolással.
Kapcsolódó jogszabályok:
(forrás: njt.hu)
90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól